A habkő vagy habkő egy világos színű kőzet, amely üvegfalú buborékokból készült habot tartalmaz, és általában szilikát vulkáni üvegnek nevezik.
Ezeket a kőzeteket a savas magma képezi vulkánkitörések hatására, amelyek anyagot löknek ki a levegőbe; majd vízszintes szállításon mennek keresztül és piroklasztikus kőzetként halmozódnak fel.
A habkő nagy versikuláris tulajdonságokkal rendelkezik, a benne lévő földgázhab tágulása miatt nagyszámú sejtet (sejtszerkezetet) tartalmaz, és általában laza anyagként vagy töredékként található meg a vulkáni breccsában. Míg a habkőben található ásványok a földpát, kvarc, obszidián, krisztobalit és tridimit.
Habkő akkor keletkezik, amikor a savas magma a felszínre emelkedik, és hirtelen érintkezik a külső levegővel. A benne lévő természetes üveghabnak/gáznak lehetősége van kiszabadulni és a magma hirtelen megfagy, a habkő általában vulkánkitörések során kilökődő szilánkokként létezik, a kavicstól a sziklákig terjedő méretű.
A habkő általában olvadékként vagy lefolyásként, laza anyagként vagy töredékként fordul elő a vulkáni breccsákban.
Habkő készíthető obszidián hevítésével is, így a gáz távozik. A krakatoai obszidiánon végzett hevítés során az obszidián habkővé alakításához szükséges hőmérséklet átlagosan 880 oC volt. Az eredetileg 2,36-os obszidián fajsúlya a kezelés után 0,416-ra csökkent, ezért lebeg a vízben. Ez a habkő hidraulikus tulajdonságokkal rendelkezik.
A habkő fehértől szürkétől, sárgástól vörösig terjedő, hólyagos textúra, nyílásmérettel, amely egymáshoz viszonyítva vagy nem perzselt, orientált nyílású szerkezethez képest változik.
Néha a lyukat zeolittal/kalcittal töltik ki. Ez a kő ellenáll a fagyos harmatnak (fagy), nem annyira higroszkópos (vízszívás). Alacsony hőátadó tulajdonságokkal rendelkezik. Nyomásszilárdság 30 – 20 kg/cm2. Az amorf szilikát ásványok fő összetétele.
A képződés módja (lerakódása), a szemcseméret (töredék) eloszlása és a származási anyag alapján a habkő lerakódásokat az alábbiak szerint osztályozzák:
Alterület
Víz alatti
Új ardante; azaz a lávában lévő gázok vízszintes kiáramlásával képződő lerakódások, amelyek különböző méretű töredékek keverékét eredményezik mátrix formában.
Újbóli befizetés (újrabefizetés) eredménye
A metamorfózisból csak a viszonylag vulkanikus területeken lesz gazdaságos habkő lerakódás. E lelőhelyek geológiai kora a harmadidőszak és a jelen közötti időszakra esik. A geológiai korszakban aktív vulkánok közé tartozott a Csendes-óceán peremvidéke és a Földközi-tengertől a Himalájába, majd Kelet-Indiába vezető ösvény.
A többi habkőhöz hasonló kőzet a habkő és a vulkáni salak. A habkő kémiai összetétele, keletkezési eredete és üvegszerkezete megegyezik a habkővel. A különbség csak a részecskeméretben van, ami kisebb, mint 16 hüvelyk átmérőjű. A habkő viszonylag közel található a keletkezési helyéhez, míg a habkő a szél által jelentős távolságra szállított, és finom méretű hamufelhalmozódás vagy tufa üledék formájában rakódott le.
A vulkáni salak vöröses-fekete hólyagos töredékei vannak, amelyek a vulkánkitörésekből származó bazaltkőzet kitörése során rakódtak le. A salaklerakódások többsége 1 hüvelyk és néhány hüvelyk közötti átmérőjű kúpos ágyazati töredékként található.
Az indonéz habkő lehetőségei
Indonéziában a habkő jelenléte mindig egy sor negyedidőszaktól harmadidőszakig terjedő vulkánhoz kapcsolódik. Elterjedése Serang és Sukabumi (Nyugat-Jáva), Lombok (NTB) és Ternate (Maluku) szigetére terjed ki.
A gazdasági jelentőségű és igen nagy készletekkel rendelkező habkő lelőhelyek Lombok szigetén, Nyugat-Nusa Tenggarában, Ternate szigetén, Malukuban vannak. A területen a mért készletek mennyiségét több mint 10 millió tonnára becsülik. Lombok térségében öt éve, Ternatéban csak 1991-ben végezték a habkő kitermelését.